HTML

ERP és CRM - szakértői szemmel

Knipfer Tibor vagyok, közgazdászként végeztem a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán (jelenleg Budapesti Gazdasági Főiskola). Főiskolai éveimtől kezdve érdeklődöm a vállalatirányítási rendszerek iránt. Többféle integrált rendszer közel 100 bevezetésében vettem részt eddig. 2001-ben csatlakoztam a MultiSoft Kft-hez, ahol Microsoft Dynamics NAV tanácsadással foglalkozom. Konzulensi teendőim mellett Microsoft Dynamics NAV termékmenedzserként a szoftver nyelvi és jogi lokalizációját is támogatom.

Összefoglalás - számítási felhő cikksorozat

2010.07.13. 12:33 dr. Lengyel László

 

A számítási felhő célja, hogy a felhasználók minden előnyét kihasználják anélkül, hogy házon belül keljen infrastrukturális kérdésekkel vagy üzemeltetéssel foglakozniuk. Ugyanakkor ismerjük el, hogy megalapozatlan az a feltevés, hogy a jelenlegi nyomott számítási felhő árakon a felhasználók olyan szolgáltatást kapnak, amely mellé nem szükséges házon belüli támogató személyzet fenntartása.
A következő generációs számítási felhő két legfontosabb tulajdonsága a következő lesz:
  • A felhőt szolgáltatók valódi értéket kínálnak, melynek hatására a vállaltok kimozdulnak a helyi, célorientált adatközpontjaikból, és kiváltják az IT részlegüket.
  • A felhasználók felismerik és követelik, hogy a szolgáltatók a gyors és megbízható számítási felhő mellé a felhasználói igényeknek megfelelő kiegészítő szolgáltatásokat is nyújtsanak.  

Szólj hozzá!

Címkék: cloud computing

A következő generáció: az érték alapú felhő

2010.07.06. 12:31 dr. Lengyel László

 

 
A jelenlegi árverseny egy olyan számítási felhő terméket eredményezett, ami jelentősen elmarad a vállalati igényektől. Számos üzleti igényt kielégít a jelenlegi felhő, de ugyancsak számos olyan van, amelyre a jelenlegi árközpontú verseny miatt kialakult helyzet nem megfelelő. Ezen igények teljesítésére egy új felhőszolgáltatásra van szükség, amely valódi értéket kínál a nagyvállalati szegmensnek. Ez a következő generációs, érték alapú felhő nagy teljesítményt, magas hozzáférhetőséget, biztonságos számítási infrastruktúrát tesz elérehtővé a kritikus üzleti alkalmazások számára. Az új felhőszolgáltatás nem az árak alacsonyan tartására törekszik, hanem célja sokkal inkább hasonlít a mai vállalti IT részlegek céljához: minőségi támogatást nyújt.
Az újgenerációs felhő kifejezetten a mai nagyvállalati igények kielégítésére, illetve túlszárnyalására készül. A nagyvállalati igények a 4x9-et jelentik: éves szinten maximum 52 perc üzemszünet. Az ilyen magas rendelkezésre állású rendszerek drágák, és minden egyes 9-es hozzá vétele (3x9, 4x9, …) megduplázza a szolgáltatás árát. Ez érthető, hiszen például az 5x9-es rendelkezésre állást biztosító infrastruktúra több fizikai helyen és magas redundanciával érhető csak el. A vállaltok teljesítményigényei további infrastrukturális kihívásokat jelentenek, amely szintén növeli az árat.
Technológiai kihívások. Az újgenerációs felhő számos technológiai kihívással néz szembe, melyek közül kiemelten kezelendő a tárhely kérdése. A nagyvállalati ügyfeleknek a jelenlegi célorientált adatközpontjaik által biztosított méretű és teljesítményű tárhelyre van szükségük, amelyet a szolgáltatóknak a jelenleginél alacsonyabb áron kell megvalósítani. A probléma fő oka, hogy a hagyományos tárolási technológiák a felhőben a terhelés ingadozása és annak kevésbe tervezhetősége miatt nem biztosítják a megfelelő teljesítményt.
Az átláthatóság fontossága. A jövőben várhatóan előtérbe kerül a felhő átláthatóságának kérdése. A felhasználók jelenlegi bizonytalanságát erősíti, hogy a felhő elrejti a működési részleteket. Az ügyfelek igényelni fognak egy áttekinthető képet a saját alkalmazásukra vonatkozóan a felhő működéséről. Az ügyfelekkel megosztott architektúrális és működési részletek erősítik az ügyfelek és a szolgáltatók kapcsolatát. Az átláthatóság meggyőzi az ügyfeleket és felfedi a teljesítményhez kapcsolódó részleteket. Az átláthatóság fontos velejárója, hogy az árazási modellnek kommunikálnia kell az egyes szintekhez kapcsolódó szolgáltatott értékeket és minőségeket. Ide kapcsolódó technológiai igény, hogy a szolgáltatóknak pontosan kell tudni mérni az ügyfelek által elvégzett számítás költségét.
A kiegészítő szolgáltatások szerepe. Tegyük fel, hogy a felhő infrastrukturálisan készen áll, akkor kérdés, hogy mi az, ami még megoldandó feladat? Először a kiegészítő szolgáltatásokkal kell foglalkozni, például: folyamatos adminisztráció, incidenskezelés, SLA biztosítás, szoftverfrissítések, biztonsági szigorítások, valamint teljesítményfokozás. Mivel az üzemszünetek 80%-a nem a hardverhibák miatt adódik, ezért egy megbízható üzleti megvalósításnál a kiegészítő szolgáltatások alapvető szerepet töltenek be. Ezen szolgáltatásokat hagyományosan az IT részleg biztosítja. Az, hogy a belső vállalati szervereket kiszervezett szerverek váltják le, nem oldja meg az e szolgáltatásokkal kapcsolatos problémákat. Mivel a számítási felhőhöz tartozó szolgáltatások is kiszervezésre kerülnek, ezért a szolgáltatók és a felhasználók között egy hosszú távú együttműködésre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók belelássanak ügyfeleik szokásaiba és hozzászokjanak igényeikhez. Ez az igény szemben áll a mai elkötelezettség mentesség tényével. Ugyanakkor, a hosszú távú elkötelezettségek elősegítik, hogy a szolgáltatók minél érdekeltebbek legyenek a felhasználók elégedettségének biztosításában.
Szolgáltatási szint menedzsment. A vállalt SLA-t a szolgáltatóknak teljesíteniük kell, ezt a tényt pedig mérésekkel szükséges igazolni. A méréseknek a rendszer minden aspektusát figyelembe kell vennie: számítás, tárolás, valamint hálózat. Emellett a méréseknek ki kell terjedniük mind a rendszer szintre, mind pedig az alkalmazás szintre. A mért adatok egy jelentéskészítő rendszerbe kerülnek, amely kimutatja az adott időszakra vonatkozó összesített értékeket. Fontos szem előtt tartani, hogy a teljes SLA a teljes értéket közvetítő rendszertől függ, amely tartalmazz a hardvert, a szoftvereket, valamint a kiegészítő szolgáltatásokat. Az ügyfelek számára történő valódi érték nyújtásához a szolgáltatónak és az ügyfeleknek tisztázni kell a kínált szolgáltatástól elvárt szintet, majd a szolgáltatónak ezt szem előtt tartva kell a teljes rendszer menedzselését végeznie.
Az automatizálás szerepe. A magas minőségű, de költséghatékony felhőben fontos szerepe van az automatizálásnak. Számos eszköz van már a piacon, amelyek adatközpontokban alkalmazhatók az elvégzendő feladatok automatizálására. Az eszközök a szerverek életciklusának minden részéhez kínálnak automatizálási megoldásokat, például virtuális infrastruktúra létesítéséhez, szolgáltatási szint menedzseléshez, a rendszer paramétereinek állításához, valamint a rendszer megszüntetéséhez. Annak ellenére, hogy az adatközpontokban az automatizálás jelentős támogatást nyújt, magas szinten elérhető, a felhő tekintetében még csak gyerekcipőben jár, mert ugyanazon módszerek nem ültethetők át. Ugyanakkor érezhető, hogy a felhőben történő automatizálás számos előnnyel járhat mind a szolgáltatók, mind pedig az ügyfelek részére:
  • Kifejezetten magas szolgáltatási szint. A rendszer menedzseli önmagát, és emberi beavatkozásra csak szükség esetén vár.
  • A problémákra adott megoldások sokkal inkább módszeressé, mint véletlenszerűvé válnak.
  • Automatikusan skálázható infrastruktúra. Emberi rendszeradminisztrációs ráfordítás nélkül, lehetővé teszi, hogy a felhasználók csak azért és akkor fizessenek, amit, és amikor felhasználnak.
  • A humán erőforrás minimalizálása. Az automatizáló rendszer a megfigyelő rendszertől kapja az információkat és általános problémákra nyújt általános megoldásokat, továbbá automatikusan végrehajt ismétlődő folyamatokat. A humán erőforrás bevonása csak akkor történik meg, ha az automatizáló rendszer nem tudja megoldani a problémát.
  • Energiatakarékosság. Az automatizáló rendszer a terhelést figyelve kapcsolja ki és be a szervereket annak érdekében, hogy a megfelelő szolgáltatási szintet fenntartsa.

Szólj hozzá!

Címkék: cloud computing

A cloud computing jelenlegi piaca

2010.06.29. 12:09 dr. Lengyel László

 

Jelenleg a számítási felhő piac, ahol az ár dominál, valamint megfigyelhető a mozgás a tökéletes versengés irányába, kihívásokat tartogat a végfelhasználók számára. A felhasználók olyan szolgáltatáshoz szeretnének jutni, amely igényeiknek leginkább megfelel. Ugyanakkor legtöbbször arra kényszerülnek, megértsék azokat a kompromisszumokat, amelyeket a szolgáltatók tesznek annak érdekében, hogy a szolgáltatást nyomott áron tudják kínálni.
Szolgáltatási szint megállapodás (Service-Level Agreement, SLA). A számítási felhő szolgáltatói tipikusan SLA-t definiálnak, amit mint garanciát foghatunk fel, hogy a szolgáltatás tárgyát képező szerver, platform vagy alkalmazás mikor és milyen teljesítményjellemzőkkel érhető el. A felhő piacon egyelőre a felhasználók számára hasznos SLA-val, úgynevezett valódi értékkel, ritkán találkozunk. Például nézzük a következő ajánlatot: 99.999 %-os hozzáférés, évi maximum 5 perces kiesés. Ha egy adott hónapra a fenti nem teljesül, akkor arra a hónapra 10%-os árengedményt ad a szolgáltató. Mivel az infrastruktúrát gyakran nem az 5x9-es rendelkezésre állásra tervezik, ezért kompenzálják ezt az árengedménnyel. Belegondolva, ha egy felhasználónak valóban 5x9-es rendelkezésre állásra van szüksége, akkor a 10%-os árengedmény nem mérhető össze a kiesésből származó anyagi vagy pici részesedés veszteségével.
Másik érdekesnek tekinthető megoldás, hogy az SLA-t éves szintre vetítve állapítja meg a szolgáltató. Ez valójában azt jelenti, hogy a felhasználó egy év eltelte után jogosult szolgáltatási szint biztosítására. Egyértelmű, hogy a felhasználóknak körültekintéssel kell lenniük a kínált SLA-val kapcsolatban, és alaposan mérlegelniük kell, hogy a vállalatukra milyen hatással lesz, ha a szolgáltató mindezt nem teljesíti. A felhasználók gyakran nem gondolják végig, vagy nincsenek tudatában, hogy az üzleti tevékenységük mekkora szolgáltatás kiesést tolerál, illetve ez a kiesés milyen költséggel jár. A szolgáltatók egymásra kínálnak rá: egyre nagyobb SLA-t vállalnak egyre olcsóbb áron, de ugyanakkor semmivel sem tesznek többet az SLA-k betartása érdekében. Ez nem más, mint egy verseny, ami felhőbe vetett bizalmat lefelé mozdítja el.
A teljesítmény szinte soha nem kerül megtárgyalásra. A megosztott infrastruktúra egyik veszélye, hogy az egyik felhasználó felhasználási szokása kihatással lehet a másik felhasználó által tapasztalt teljesítményre. A rendszer e viselkedése gondos tervezéssel és megfelelő üzemeltetéssel elkerülhető. Ez természetesen költséggel jár, ezért igen ritkán kerül alkalmazásra. Tény, hogy a jelenlegi felhő infrastruktúra távol van attól a teljesítmény szinttől, amihez a vállalatok a házon belüli megvalósítások esetén hozzászoktak. Ugyanakkor, a szolgáltatók által meghatározott számokat és a kínált SLA-t figyelembe véve kifejezetten nehéz, sőt szinte lehetetlen megbecsülni, hogy egy adott szolgáltatás teljesítménye megfelelő lesz-e. A legtöbb esetben az egyetlen járható út, hogy telepíteni kell a rendszert majd éles környezetben használni, hogy hozzájuthassunk a kívánt teljesítménybeli mérőszámokhoz. Erre viszont a legtöbb esetben sem idő sem anyagi keret nincs.
Szolgáltatás és támogatás. A számítási felhő egyik legnagyobb előnye, hogy a szolgáltatásokat széles körben teszi elérhetővé. A felhasználóknak nem kell hardvert vásárolnia és helyi kiszolgáló személyzetet fenntartania. Az alacsony áron megoldásokat kínáló szolgáltatók nem tehetik meg, hogy például telefonos támogató személyzetet tartsanak fenn. Gyakran e-mailes illetve webes felületen elérhető ügyféltámogatást kínálnak. Ugyanakkor képzeljük el, ha nem érjük el a szerverünket, amikor egy fontos demót kellene tartanuk, és nincs kihez fordulni, aki azonnal tud segíteni. Az üzleti alkalmazások használóinak gyors reakcióra van szükségük, amelyhez garantált SLA keretén belül kell hozzáférniük.

 

A következő részben a cloud computing jövőjét vizsgáljuk meg.

Szólj hozzá!

Címkék: szoftver saas cloud computing

süti beállítások módosítása