A jelenlegi árverseny egy olyan számítási felhő terméket eredményezett, ami jelentősen elmarad a vállalati igényektől. Számos üzleti igényt kielégít a jelenlegi felhő, de ugyancsak számos olyan van, amelyre a jelenlegi árközpontú verseny miatt kialakult helyzet nem megfelelő. Ezen igények teljesítésére egy új felhőszolgáltatásra van szükség, amely valódi értéket kínál a nagyvállalati szegmensnek. Ez a következő generációs, érték alapú felhő nagy teljesítményt, magas hozzáférhetőséget, biztonságos számítási infrastruktúrát tesz elérehtővé a kritikus üzleti alkalmazások számára. Az új felhőszolgáltatás nem az árak alacsonyan tartására törekszik, hanem célja sokkal inkább hasonlít a mai vállalti IT részlegek céljához: minőségi támogatást nyújt.
Az újgenerációs felhő kifejezetten a mai nagyvállalati igények kielégítésére, illetve túlszárnyalására készül. A nagyvállalati igények a 4x9-et jelentik: éves szinten maximum 52 perc üzemszünet. Az ilyen magas rendelkezésre állású rendszerek drágák, és minden egyes 9-es hozzá vétele (3x9, 4x9, …) megduplázza a szolgáltatás árát. Ez érthető, hiszen például az 5x9-es rendelkezésre állást biztosító infrastruktúra több fizikai helyen és magas redundanciával érhető csak el. A vállaltok teljesítményigényei további infrastrukturális kihívásokat jelentenek, amely szintén növeli az árat.
Technológiai kihívások. Az újgenerációs felhő számos technológiai kihívással néz szembe, melyek közül kiemelten kezelendő a tárhely kérdése. A nagyvállalati ügyfeleknek a jelenlegi célorientált adatközpontjaik által biztosított méretű és teljesítményű tárhelyre van szükségük, amelyet a szolgáltatóknak a jelenleginél alacsonyabb áron kell megvalósítani. A probléma fő oka, hogy a hagyományos tárolási technológiák a felhőben a terhelés ingadozása és annak kevésbe tervezhetősége miatt nem biztosítják a megfelelő teljesítményt.
Az átláthatóság fontossága. A jövőben várhatóan előtérbe kerül a felhő átláthatóságának kérdése. A felhasználók jelenlegi bizonytalanságát erősíti, hogy a felhő elrejti a működési részleteket. Az ügyfelek igényelni fognak egy áttekinthető képet a saját alkalmazásukra vonatkozóan a felhő működéséről. Az ügyfelekkel megosztott architektúrális és működési részletek erősítik az ügyfelek és a szolgáltatók kapcsolatát. Az átláthatóság meggyőzi az ügyfeleket és felfedi a teljesítményhez kapcsolódó részleteket. Az átláthatóság fontos velejárója, hogy az árazási modellnek kommunikálnia kell az egyes szintekhez kapcsolódó szolgáltatott értékeket és minőségeket. Ide kapcsolódó technológiai igény, hogy a szolgáltatóknak pontosan kell tudni mérni az ügyfelek által elvégzett számítás költségét.
A kiegészítő szolgáltatások szerepe. Tegyük fel, hogy a felhő infrastrukturálisan készen áll, akkor kérdés, hogy mi az, ami még megoldandó feladat? Először a kiegészítő szolgáltatásokkal kell foglalkozni, például: folyamatos adminisztráció, incidenskezelés, SLA biztosítás, szoftverfrissítések, biztonsági szigorítások, valamint teljesítményfokozás. Mivel az üzemszünetek 80%-a nem a hardverhibák miatt adódik, ezért egy megbízható üzleti megvalósításnál a kiegészítő szolgáltatások alapvető szerepet töltenek be. Ezen szolgáltatásokat hagyományosan az IT részleg biztosítja. Az, hogy a belső vállalati szervereket kiszervezett szerverek váltják le, nem oldja meg az e szolgáltatásokkal kapcsolatos problémákat. Mivel a számítási felhőhöz tartozó szolgáltatások is kiszervezésre kerülnek, ezért a szolgáltatók és a felhasználók között egy hosszú távú együttműködésre van szükség, amely lehetővé teszi, hogy a szolgáltatók belelássanak ügyfeleik szokásaiba és hozzászokjanak igényeikhez. Ez az igény szemben áll a mai elkötelezettség mentesség tényével. Ugyanakkor, a hosszú távú elkötelezettségek elősegítik, hogy a szolgáltatók minél érdekeltebbek legyenek a felhasználók elégedettségének biztosításában.
Szolgáltatási szint menedzsment. A vállalt SLA-t a szolgáltatóknak teljesíteniük kell, ezt a tényt pedig mérésekkel szükséges igazolni. A méréseknek a rendszer minden aspektusát figyelembe kell vennie: számítás, tárolás, valamint hálózat. Emellett a méréseknek ki kell terjedniük mind a rendszer szintre, mind pedig az alkalmazás szintre. A mért adatok egy jelentéskészítő rendszerbe kerülnek, amely kimutatja az adott időszakra vonatkozó összesített értékeket. Fontos szem előtt tartani, hogy a teljes SLA a teljes értéket közvetítő rendszertől függ, amely tartalmazz a hardvert, a szoftvereket, valamint a kiegészítő szolgáltatásokat. Az ügyfelek számára történő valódi érték nyújtásához a szolgáltatónak és az ügyfeleknek tisztázni kell a kínált szolgáltatástól elvárt szintet, majd a szolgáltatónak ezt szem előtt tartva kell a teljes rendszer menedzselését végeznie.
Az automatizálás szerepe. A magas minőségű, de költséghatékony felhőben fontos szerepe van az automatizálásnak. Számos eszköz van már a piacon, amelyek adatközpontokban alkalmazhatók az elvégzendő feladatok automatizálására. Az eszközök a szerverek életciklusának minden részéhez kínálnak automatizálási megoldásokat, például virtuális infrastruktúra létesítéséhez, szolgáltatási szint menedzseléshez, a rendszer paramétereinek állításához, valamint a rendszer megszüntetéséhez. Annak ellenére, hogy az adatközpontokban az automatizálás jelentős támogatást nyújt, magas szinten elérhető, a felhő tekintetében még csak gyerekcipőben jár, mert ugyanazon módszerek nem ültethetők át. Ugyanakkor érezhető, hogy a felhőben történő automatizálás számos előnnyel járhat mind a szolgáltatók, mind pedig az ügyfelek részére:
- Kifejezetten magas szolgáltatási szint. A rendszer menedzseli önmagát, és emberi beavatkozásra csak szükség esetén vár.
- A problémákra adott megoldások sokkal inkább módszeressé, mint véletlenszerűvé válnak.
- Automatikusan skálázható infrastruktúra. Emberi rendszeradminisztrációs ráfordítás nélkül, lehetővé teszi, hogy a felhasználók csak azért és akkor fizessenek, amit, és amikor felhasználnak.
- A humán erőforrás minimalizálása. Az automatizáló rendszer a megfigyelő rendszertől kapja az információkat és általános problémákra nyújt általános megoldásokat, továbbá automatikusan végrehajt ismétlődő folyamatokat. A humán erőforrás bevonása csak akkor történik meg, ha az automatizáló rendszer nem tudja megoldani a problémát.
- Energiatakarékosság. Az automatizáló rendszer a terhelést figyelve kapcsolja ki és be a szervereket annak érdekében, hogy a megfelelő szolgáltatási szintet fenntartsa.
