Jelenleg a számítási felhő piac, ahol az ár dominál, valamint megfigyelhető a mozgás a tökéletes versengés irányába, kihívásokat tartogat a végfelhasználók számára. A felhasználók olyan szolgáltatáshoz szeretnének jutni, amely igényeiknek leginkább megfelel. Ugyanakkor legtöbbször arra kényszerülnek, megértsék azokat a kompromisszumokat, amelyeket a szolgáltatók tesznek annak érdekében, hogy a szolgáltatást nyomott áron tudják kínálni.
Szolgáltatási szint megállapodás (Service-Level Agreement, SLA). A számítási felhő szolgáltatói tipikusan SLA-t definiálnak, amit mint garanciát foghatunk fel, hogy a szolgáltatás tárgyát képező szerver, platform vagy alkalmazás mikor és milyen teljesítményjellemzőkkel érhető el. A felhő piacon egyelőre a felhasználók számára hasznos SLA-val, úgynevezett valódi értékkel, ritkán találkozunk. Például nézzük a következő ajánlatot: 99.999 %-os hozzáférés, évi maximum 5 perces kiesés. Ha egy adott hónapra a fenti nem teljesül, akkor arra a hónapra 10%-os árengedményt ad a szolgáltató. Mivel az infrastruktúrát gyakran nem az 5x9-es rendelkezésre állásra tervezik, ezért kompenzálják ezt az árengedménnyel. Belegondolva, ha egy felhasználónak valóban 5x9-es rendelkezésre állásra van szüksége, akkor a 10%-os árengedmény nem mérhető össze a kiesésből származó anyagi vagy pici részesedés veszteségével.
Másik érdekesnek tekinthető megoldás, hogy az SLA-t éves szintre vetítve állapítja meg a szolgáltató. Ez valójában azt jelenti, hogy a felhasználó egy év eltelte után jogosult szolgáltatási szint biztosítására. Egyértelmű, hogy a felhasználóknak körültekintéssel kell lenniük a kínált SLA-val kapcsolatban, és alaposan mérlegelniük kell, hogy a vállalatukra milyen hatással lesz, ha a szolgáltató mindezt nem teljesíti. A felhasználók gyakran nem gondolják végig, vagy nincsenek tudatában, hogy az üzleti tevékenységük mekkora szolgáltatás kiesést tolerál, illetve ez a kiesés milyen költséggel jár. A szolgáltatók egymásra kínálnak rá: egyre nagyobb SLA-t vállalnak egyre olcsóbb áron, de ugyanakkor semmivel sem tesznek többet az SLA-k betartása érdekében. Ez nem más, mint egy verseny, ami felhőbe vetett bizalmat lefelé mozdítja el.
A teljesítmény szinte soha nem kerül megtárgyalásra. A megosztott infrastruktúra egyik veszélye, hogy az egyik felhasználó felhasználási szokása kihatással lehet a másik felhasználó által tapasztalt teljesítményre. A rendszer e viselkedése gondos tervezéssel és megfelelő üzemeltetéssel elkerülhető. Ez természetesen költséggel jár, ezért igen ritkán kerül alkalmazásra. Tény, hogy a jelenlegi felhő infrastruktúra távol van attól a teljesítmény szinttől, amihez a vállalatok a házon belüli megvalósítások esetén hozzászoktak. Ugyanakkor, a szolgáltatók által meghatározott számokat és a kínált SLA-t figyelembe véve kifejezetten nehéz, sőt szinte lehetetlen megbecsülni, hogy egy adott szolgáltatás teljesítménye megfelelő lesz-e. A legtöbb esetben az egyetlen járható út, hogy telepíteni kell a rendszert majd éles környezetben használni, hogy hozzájuthassunk a kívánt teljesítménybeli mérőszámokhoz. Erre viszont a legtöbb esetben sem idő sem anyagi keret nincs.
Szolgáltatás és támogatás. A számítási felhő egyik legnagyobb előnye, hogy a szolgáltatásokat széles körben teszi elérhetővé. A felhasználóknak nem kell hardvert vásárolnia és helyi kiszolgáló személyzetet fenntartania. Az alacsony áron megoldásokat kínáló szolgáltatók nem tehetik meg, hogy például telefonos támogató személyzetet tartsanak fenn. Gyakran e-mailes illetve webes felületen elérhető ügyféltámogatást kínálnak. Ugyanakkor képzeljük el, ha nem érjük el a szerverünket, amikor egy fontos demót kellene tartanuk, és nincs kihez fordulni, aki azonnal tud segíteni. Az üzleti alkalmazások használóinak gyors reakcióra van szükségük, amelyhez garantált SLA keretén belül kell hozzáférniük.
A következő részben a cloud computing jövőjét vizsgáljuk meg.
