HTML

ERP és CRM - szakértői szemmel

Knipfer Tibor vagyok, közgazdászként végeztem a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán (jelenleg Budapesti Gazdasági Főiskola). Főiskolai éveimtől kezdve érdeklődöm a vállalatirányítási rendszerek iránt. Többféle integrált rendszer közel 100 bevezetésében vettem részt eddig. 2001-ben csatlakoztam a MultiSoft Kft-hez, ahol Microsoft Dynamics NAV tanácsadással foglalkozom. Konzulensi teendőim mellett Microsoft Dynamics NAV termékmenedzserként a szoftver nyelvi és jogi lokalizációját is támogatom.

Cloud computing - cikksorozat

2010.06.02. 10:33 dr. Lengyel László

Legújabb cikksorozatunk a mostanában egyre elterjedtebb cloud computing (számítási felhő) fogalmát járja körül. Első körben megvizsgáljuk magát a fogalmat, majd azt, hogy mi a célja, a jelene és a jövője, valamint azt, hogy miért nem lesz soha ingyenes a számítási felhő.

1. Mi az a cloud computing?

A számítási felhő (cloud computing) a számítástechnika egy új fogalma. Azt jelenti, hogy olyan fájlokkal és alkalmazásokkal dolgozunk, melyek fizikailag nem a saját számítógépünkön illetve helyi szervereken, hanem valahol az interneten, a „felhőben” vannak. A saját gépünkön többnyire egy kis terjedelmű kliensalkalmazás fut. Maga a fogalom, már a 60-as években előkerült, amikor többen a mellett érveltek, hogy a számítástechnika egyfajta közüzemi szolgáltatássá váljon. Az internetet már akkor is többször emlegették felhőként.
A legtöbbünk által használt internetes levelező alkalmazások, illetve online szövegszerkesztők esetén olyan adatokkal dolgozunk, amelyek nem a saját számítógépünkön találhatók. Az adatok (e-mailek, naptárbejegyzések, dokumentumok) felhőben való tárolásának egyik legnagyobb előnye, hogy bárhonnan könnyen elérhetők. Ez egyben a számítási felhőtől való félelem legfőbb eleme is: nem tudjuk, hol kerülnek tárolásra a fájlok, nem lehetünk biztosak afelől, hogy mindig minden épségben fog maradni, vagy hogy illetéktelenek nem férnek hozzá. Ezeknek a problémáknak a megoldására természetesen léteznek biztonságos technológiák, a kérdés inkább arról szól, hogy mi magunk mennyire bízunk meg egy szolgáltatóban.
A számítási felhő már nem csak e-mail szolgáltatást, dokumentumtárat, naptár vagy egyéb alapszolgáltatásokat kínál, hanem megjelentek az üzleti alkalmazások, is mint szolgáltatások. A bennünket érintő két legfontosabb példa erre az ERP és CRM rendszerek.
A megoldás legfontosabb előnye, hogy a számítási felhőben igénybe vett szolgáltatások költsége lényegesen alacsonyabb, mintha ugyanazt a funkcionalitást házon belül kellene megvalósítani. A felhasználói hozzáállás, a számos új szolgáltató megjelenése, valamint a szolgáltatók közti versengés következtében jelenleg az árak folyamatos csökkenése figyelhető meg. Az alacsonyra szorított árak hatással vannak a felhőben igénybe vehető szolgáltatások minőségére, például a szolgáltatásoktól elvárt teljesítményre vagy hozzáférhetőségre.
Fontos észrevenni, hogy abból a nézőpontból, hogy a vállalat új és létező IT infrastruktúráját kiszervezzük a vállalaton kívülre költséghatékonysági okok miatt, szépen lassan eljutunk akár egészen addig a pontig, hogy mindezt a szolgáltatást egy közel nulla költségű szinten várjuk el.

A következő részben a számítási felhő alapvető tulajdonságait vesszük számba.

Szólj hozzá!

Címkék: szoftver cloud computing

Megvegyük vagy béreljük az erp-t?

2010.06.01. 13:37 dr. Lengyel László

Ügyviteli vagy vállalatirányítási (erp) rendszert működtető szervezeteknél nemegyszer felmerül a kérdés: megvegyék a szoftvert, vagy megspórolva a kezdeti nagy befektetést csupán havi díjért béreljék. Bányai Ferenc cikke a HVG-ben

Szólj hozzá!

Címkék: szoftver költségek saas erp bérlés

Összefoglalás - A SaaS értékelése

2009.09.15. 13:46 dr. Lengyel László

 

A SaaS egyszerű megfogalmazással élve üzemeltett szolgáltatásként működő, az interneten keresztül elérhető szoftver. A SaaS fogalmát gyakran kapcsolják össze az 1990-es évek alkalmazásszolgáltatóival, az ASP-kkel (Application Service Provider), akik készre csomagolt alkalmazásokat kínáltak az interneten keresztül az üzleti felhasználóknak. Az interneten át működő szoftverek megvalósítására tett e korai kísérletek bizonyos értelemben, például a licencelést és az architektúrát tekintve több közös ismérvvel bírtak a hagyományos, helyileg telepített alkalmazásokkal, mint a modern SaaS szoftverekkel. Mivel ezek az alkalmazások eredetileg egy ügyfél kiszolgálására képes formában készültek, csak korlátozottan voltak képesek az adatok és a folyamatok más alkalmazásokkal való megosztására, és rendszerint csak kevés gazdasági előnyt jelentettek a hasonló szerepet betöltő, ám helyileg telepített megfelelőikhez képest.
Manapság a SaaS alkalmazásoktól már elvárják a centralizációból adódó előnyök kihasználását. Ehhez az architektúrának olyannak kell lennie, hogy az alkalmazás egyetlen példánya több ügyfél kiszolgálására legyen alkalmas, és a helyileg működő alkalmazásokkal versenyképes, gazdag funkciókat kell kínálnia. Egy tipikus SaaS alkalmazás közvetlenül a készítőtől, vagy egy közvetítőn keresztül érhető el. Utóbbi a különböző gyártóktól származó SaaS alkalmazásokat egységes alkalmazásplatformba csomagolva kínálja.
A helyileg telepített szoftverek esetén elterjedt egyszeri licencdíjas modellel ellentétben a SaaS alkalmazásokhoz való hozzáférési lehetőséget legtöbbször előfizetéses modell keretében értékesítik, ahol az ügyfelek folyamatos díjat fizetnek az alkalmazás használatáért. A díjszabás a különböző alkalmazások esetén eltérő lehet: egyes szolgáltatók fix összegű átalánydíjat kérnek az alkalmazás néhány vagy összes funkciójának korlátlan használatáért, míg mások a használat mértékétől függő díjakat számláznak.
A hatékony SaaS szolgáltatásorientált alapokra épül. Az üzleti folyamatok gyors megváltoztatásának és optimalizálásának képessége kulcsfontosságú a szervezet versenyképessége és növekedése szempontjából. A szervezet agilitása veszélybe kerülhet, ha a működését támogató informatikai eszközök nem képesek rugalmasan reagálni az üzleti igények változására. Az informatikai erőforrások kiszabadítása a különálló alkalmazásokból, valamint a funkciók széles körben, a szervezet egésze számára való rendelkezésre bocsátása elősegíti az üzleti folyamatok optimalizálását, és fokozza a szervezet agilitását. A szolgáltatásorientált architektúra (SOA) olyan tervezési szemléletmód, amely fokozza az IT összehangoltságát az üzleti igényekkel, és lehetővé teszi a cég alkalmazottai, ügyfelei és kereskedelmi partnerei számára, hogy gyorsabban reagáljanak és alkalmazkodjanak a változó üzleti kényszerekhez.
A SaaS értékelése. A SaaS modellt alkalmazó vállaltok már egy ideje hangoztatják a SaaS előnyeit, amelyek abból fakadnak, hogy nincs szükségük helyileg telepített szoftverekre, azok üzemeletetésére, valamint csak minimális számítástechnikai infrastruktúra fenntartása megkövetelt. Ezek a vállalatok egy olyan világot képzelnek el, ahol az asztali számítógépek kevésbé fontosak, valamint a számítási kapacitás nagy része erős, interneten hozzáférhető szerverekre kerül. Ebben a környezetben a mobiltelefonok, okos telefonok, internet kapcsolatra képes TV-k és más eszközök helyettesítik a számítógépeket. Ezzel szemben a hagyományos szoftverszolgáltatók továbbra is a hagyományos szoftverek és az operációs rendszerek fontosságát hangoztatják. Jelenleg a két oldal közti területfoglalások, egyezkedés és versenyfutás zajlik, ugyanakkor a két megközelítés egymáshoz való közeledése is megfigyelhető: A hosztolt alkalmazások kétségkívüli legnagyobb előnye, hogy nem szükséges a szoftver telepítése, valamint, hogy egy hitelesített felhasználó számára bárhonnan, csak internet hozzáférés szükséges, elérhető a szolgáltatás és az adatok. A SaaS vállaltok elkezdték kiterjeszteni szolgáltatásaikat, melynek révén lehetővé válik, hogy az alkalmazásokat offline, internet hozzáférés nélkül is használják az előfizetők. Ezzel párhuzamosan a hagyományos szoftverfejlesztő vállaltok pedig azon igyekeznek, hogy minél több alkalmazásuk legyen online módon is használható.
A SaaS illetve a hagyományos modell közti döntésnél figyelembe kell venni, hogy a vállaltnak mennyire fontos adatainak az elérése, ha nincs internet hozzáférés.  
Egy hibrid megoldás jelentheti gyakran a legmegfelelőbbet, hiszen ekkor mindkét megközelítés előnyei ötvözhetők: az adatok lokálisan és távoli szervereken is tárolásra kerülnek, köztük kialakított automatikus szinkronizálással. Amíg az internet hozzáférés működik, az esetek nagy részében, addig az adatok az internetről férhetők hozzá, egyébként pedig a helyi szerveren eltároltat lehet használni.
Számos olyan szolgáltatás létezik, amelynél az offline működés nem opció. Ilyen esetekben, illetve a csak online megközelítéseknél figyelembe kell venni az internet kapcsolat megbízhatóságát, illetve ki kell építeni egy tartalék kapcsolati lehetőséget, amely szükség esetén használható.  
Fontos, hogy a döntés előtt állítsuk szembe egymással a bennünket érintő SaaS előnyöket és hátrányokat. Figyelembe kell venni a használat előrelátható hosszát is. Majd mérlegelés után célszerű meghozni a döntést, hogy hagyományos vagy SaaS megközelítésben kívánjuk a szoftvert használni.

Szólj hozzá!

süti beállítások módosítása